Néhány hónapja még azt vizsgáltuk, hogy visszatérhetnek-e a KATÁs alvállalkozók a KKV-k beszállítói közé. Akkor több lehetséges KATA-modellből lehetett kiindulni, konkrét szabályokról azonban még nem beszélhettünk.
Most már valamivel többet tudunk.
A 2026. szeptember végén ismertetett tervek alapján ismét lehetővé válhatna, hogy a KATÁs vállalkozók ne csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek és szervezeteknek is számlázzanak. Emellett visszatérhetne a mellékállású KATA, és az éves bevételi határ 18 millióról 19 millió forintra emelkedhetne.
A rendszer kiszélesítésével ugyanakkor a havi tételes adó emelése is napirenden van.
Ez jelentős változás lenne a jelenlegi rendszerhez képest – vállalkozóként azonban nemcsak azt érdemes nézni, hogy visszatér-e a régi KATA egy-egy eleme, hanem azt is, hogy pénzügyileg kinek érheti meg az új rendszer.
Mi változna a jelenlegi KATA-hoz képest?
A jelenlegi KATA egyik legfontosabb korlátozása, hogy főszabály szerint nem teszi lehetővé a cégeknek történő számlázást. Emiatt a 2022 előtti, KKV-k körében megszokott modell – amikor például marketingesek, grafikusok, fejlesztők vagy tanácsadók KATÁs alvállalkozóként dolgoztak vállalkozásoknak – nagyrészt megszűnt.
A most ismertetett elképzelések három fontos ponton változtatnának ezen.
1. Úra lehetővé válhatna a B2B számlázás
A KATÁs vállalkozók ismét számlázhatnának cégeknek és más szervezeteknek is.
Ez teremthetné meg annak lehetőségét, hogy a KATÁs alvállalkozók újra megjelenjenek a KKV-k beszállítói között.
2. Visszatérhetne a mellékállású KATA
A tervek alapján a rendszer ismét szélesebb vállalkozói kör számára válhatna elérhetővé. Ez különösen azok számára lehet érdekes, akik főállás, tanulmányok vagy más tevékenység mellett vállalkoznak.
3. Emelkedhetne a bevételi keret – és az adó is
Az éves bevételi határ a jelenlegi 18 millió forintról 19 millió forintra emelkedhetne.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a jelenlegi havi 50 000 forintos tételes adó emelése is tervben van.
Vagyis a KATA szélesebb kör számára válhatna elérhetővé, de ennek ára egy magasabb havi adóteher lehet.
Mi lett a korábban felvázolt KATA-modellekből?
Korábbi cikkünkben több lehetséges irányt is bemutattunk: a jelenlegi, lakossági fókuszú KATA fenntartását, a régi rendszerhez hasonló modell visszaállítását, sávos KATÁ-t, a B2B-számlázás újbóli engedélyezését, illetve egy alacsonyabb bevételű vállalkozókat célzó konstrukciót.
A most ismertetett elképzelések alapján egy szélesebb jogosulti körrel működő, B2B-számlázást is engedő KATA körvonalazódik, magasabb havi adó mellett.
Ez több szempontból is közelebb állhat a 2022 előtti rendszerhez, mint a jelenlegi KATA.
Van azonban egy kulcsfontosságú kérdés, amelyre egyelőre nincs végleges válasz:
pontosan milyen feltételekkel lehet majd cégeknek számlázni?
Ez döntheti el, hogy az új KATA valóban visszahozza-e a KATÁs alvállalkozói modellt, vagy csak korlátozottan nyitja meg újra a B2B piacot.
A magasabb havi KATA nem feltétlenül jelent rosszabb üzletet
Első látásra egy 50 000 forintnál magasabb havi tételes adó egyértelműen nagyobb kiadást jelent.
A tényleges hatást azonban nem önmagában a havi KATA összege alapján érdemes vizsgálni.
Egy jelenleg átalányadózó vállalkozónál például az éves adó- és járulékteher, az adminisztráció, a bevétel nagysága és a tevékenység költséghányada egyaránt befolyásolja, melyik adózási forma lehet kedvezőbb.
A KATA egyik legnagyobb vonzereje korábban éppen a kiszámíthatóság és az egyszerűség volt: a vállalkozó előre tervezhető havi adóteher mellett működhetett, viszonylag egyszerű adminisztrációval.
Ezért a valódi kérdés nem pusztán az lesz, hogy:
„Mennyivel emelkedik a havi KATA?”
Hanem az, hogy:
„Ugyanakkora bevételnél mennyi lesz a teljes éves adó- és adminisztrációs teher KATA és átalányadózás mellett?”
Mellékállásban már más lehet a matek
Különösen érdekes lehet a helyzet a mellékállású vállalkozóknál.
Alacsonyabb éves bevétel mellett ugyanis nem feltétlenül egy fix összegű KATA lesz a legkedvezőbb megoldás.
Az átalányadózás szabályai, az alkalmazható költséghányad és az adómentes jövedelmi rész miatt bizonyos bevételi szinteken továbbra is az átalányadózás jelenthet alacsonyabb terhet.
Egy fix havi KATA esetében ráadásul a fizetendő összeg kevésbé igazodik a tényleges bevételhez.
Emiatt elképzelhető, hogy magasabb bevételnél a KATA, alacsonyabb mellékállású bevételnél pedig az átalányadózás bizonyul kedvezőbbnek.
A pontos választ természetesen csak a végleges szabályok és az adott vállalkozás számai alapján lehet majd megadni.
KKV-ként tényleg visszatérhetnek a KATÁs alvállalkozók?
Ha a cégeknek történő számlázást valóban visszaengedik, akkor ismét megjelenhet a KATÁs alvállalkozó mint B2B-opció.
Ez különösen olyan területeken lehet jelentős, ahol hagyományosan sok egyéni vállalkozó dolgozik, például:
- marketing,
- grafika és kreatív szolgáltatások,
- IT és fejlesztés,
- tanácsadás,
- oktatás,
- különböző szakipari szolgáltatások.
Cégvezetőként azonban ettől még nem érdemes automatikusan arra következtetni, hogy minden korábbi alvállalkozói konstrukció változatlan formában visszaállítható lesz.
Az egyik fontos kérdés továbbra is a munkaviszony és a valódi vállalkozói jogviszony elhatárolása.
Önmagában az, hogy valaki KATÁs vállalkozóként számláz, még nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott együttműködés minden szempontból vállalkozói jogviszonynak minősül.
Mit tudunk már – és mit nem?
A szeptember végi bejelentések alapján az irány egyre jobban körvonalazódik.
A tervek között szerepel:
- a cégek és szervezetek felé történő számlázás visszaengedése,
- a KATA jogosulti körének kiszélesítése,
- a mellékállású vállalkozók visszaengedése,
- a 19 millió forintos éves bevételi határ,
- valamint a havi tételes adó emelése.
Ugyanakkor több fontos részlet továbbra sem végleges.
Ilyen többek között a havi adó pontos összege, a B2B-bevételekre vonatkozó esetleges külön szabályok vagy korlátozások, az egyes jogosulti csoportokra vonatkozó részletszabályok és az új rendszer pontos hatálybalépése.
Mit érdemes most tenni?
Egyelőre nem érdemes kizárólag a bejelentések alapján átszervezni a vállalkozás működését.
Amíg nincs elfogadott és kihirdetett jogszabály, a jelenlegi KATA-szabályokból kell kiindulni. A tervezett változás és a hatályos adójogi szabályozás között fontos különbséget tenni.
Amit viszont már most érdemes megtenni, az a számolás.
Ha egyéni vállalkozóként jelenleg átalányadózol, a részletszabályok megjelenése után érdemes lesz összehasonlítani, hogy különböző bevételi szinteken melyik adózási forma jelent kisebb terhet.
Ha pedig KKV-ként rendszeresen dolgozol külsős szakemberekkel, érdemes figyelni, hogy egy B2B-re ismét megnyitott KATA milyen új lehetőségeket teremthet az alvállalkozói együttműködésekben.
Visszatér a régi KATA?
Egyelőre pontosabb úgy fogalmazni, hogy nem feltétlenül a régi KATA tér vissza, hanem egy új, annak bizonyos elemeit ismét tartalmazó rendszer körvonalazódik.
A cégeknek történő számlázás visszaengedése és a jogosulti kör kiszélesítése alapvetően megváltoztathatná a KATA jelenlegi szerepét.
A döntő kérdés azonban az lesz, hogy ezért cserébe mekkora adóterhet és milyen korlátozásokat határoz meg a végleges szabályozás.
Ez fogja eldönteni azt is, hogy kinek éri majd meg KATÁ-ra váltani – és kinek lesz továbbra is kedvezőbb az átalányadózás.
Források
- Magyar Péter szeptember 26-i szolnoki bejelentése: a cégeknek számlázás újbóli lehetősége, a mellékállásúak bevonása, a 19 millió forintos bevételi határ terve és a havi adó emelésének szándéka. Az eseményről szóló szolnoki tudósítás Magyar Péter társadalombiztosításról és nyugdíjról tett mondatát is idézi. Ez bejelentés, nem kihirdetett jogszabály. Szolnok
- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026. június 2-i vitaanyaga: az öt szabályozási alternatíva, a B2B-számlázás lehetséges visszaengedése, a magasabb tételes adó példái és a bújtatott munkaviszonnyal kapcsolatos kockázatok. A 100 ezer forintos havi adó itt javaslati példa, nem elfogadott összeg. A kamarai közlés szerint a cégeknek számlázás visszaengedését már 2025-ben felvetették; magát az öt alternatívát tartalmazó vitaanyagot viszont 2026-ban adták át. MKIK-vitaanyag. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- A Digitax korábbi cikke: az öt lehetséges modell KKV-kra gyakorolt hatásának bemutatása és a KATÁs alvállalkozókról szóló korábbi elemzés. Visszatérhetnek-e a KATÁs alvállalkozók?. Digitax
- A jelenleg hatályos KATA szabályai: a főfoglalkozású egyéni vállalkozóra vonatkozó jogosultság és a kifizetőtől szerzett bevétel következménye a 2022. évi XIII. törvényben; a havi 50 000 forintos tételes adót és a 18 millió forintos éves keretet a NAV tájékoztatója is összefoglalja. Nemzeti Jogszabálytár
- Az átalányadózással való összevetéshez: a NAV 2026-os tájékoztatója az adómentes jövedelemrészről és a költséghányadról. A cikk azon megállapítása, hogy kinek melyik adózási forma érheti meg, szakmai következtetés: konkrét vállalkozóra csak a bevételek és a végleges KATA-szabályok alapján számolható ki.
- Tájékoztatás: A cikk szövege mesterséges intelligencia közreműködésével készült. A 2026. szeptember 29-én rendelkezésre álló információkat foglalja össze; a tervezett KATA-változások nem minősülnek hatályos szabálynak. A cikk általános tájékoztatás, nem személyre szabott adó- vagy jogi tanácsadás.