DIGITAX Adózási Kisokos · 2026. november 9.
Egy 360 millió forint saját tőkéjű Kft. számított értéke az egyik esetben 320 millió, a másikban 920 millió forint lenne. A különbséget a nyereség okozza. Egy családi vállalkozásnál pedig az is számíthatna, hogy melletted kinek van még üzletrésze a cégben.
Az első részben bemutattuk, hogyan épül fel a svájci mintához hasonló magyar értékelési képlet. Most három fiktív Kft. példáján nézzük meg, mit jelentenének ezek a szabályok a tulajdonosnak.
A példák a 2026. október 27-én benyújtott T/930. számú törvényjavaslatra épülnek. A javaslat általános vitáját november 3-án tartotta az Országgyűlés. A bemutatott rendelkezések a benyújtott szöveget tükrözik, és a jogalkotás során változhatnak. A T/930. számú törvényjavaslat és indokolása · A november 3-i általános vita nyitóbeszéde
A példák működő, holdingnak nem minősülő cégekkel és három teljes, lezárt üzleti év adataival számolnak. Az „egyéb nettó vagyon” a további figyelembe veendő vagyonelemek értéke a levonható tartozások levonása után.
1. Ugyanannyi saját tőke, eltérő nyereség
Egy gépipari Kft. saját tőkéje 360 millió forint, és egyetlen magánszemély a tulajdonosa. Nézzük meg ugyanazt a céget két eredményváltozattal.
A képlethez először az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredményének átlagát osztjuk el 0,15-tel. Ez a hozamérték. A saját tőkét és a hozamérték kétszeresét összeadjuk, majd az összeget hárommal osztjuk. A 15% itt tőkésítési ráta, vagyis a nyereségből számított érték meghatározásához használt tényező. T/930., 1. melléklet I. pont
| Összegek millió forintban | Alacsonyabb nyereség | Magasabb nyereség |
| Saját tőke | 360 | 360 |
| Három év átlagos éves adózott eredménye | 45 | 180 |
| Hozamérték | 300 | 1 200 |
| A 100%-os üzletrész számított értéke | 320 | 920 |
| A tulajdonos egyéb figyelembe veendő nettó vagyona | 200 | 200 |
| A tulajdonos teljes nettó vagyona a példában | 520 | 1 120 |
A magasabb nyereségű változatban a tulajdonos nettó vagyona 120 millió forinttal lépné át az egymilliárdos határt. A javaslat szerinti 1%-os kulccsal, az esetleges adócsökkentő tételek előtt ez 1,2 millió forint adót jelentene. A másik változatban a nettó vagyon a határ alatt maradna. T/930., 9. és 12. §
Az alacsonyabb nyereségű változat arra is példa, hogy a képlet a beszámoló szerinti saját tőkénél kisebb értéket is adhat.
2. Pontosan 100 millió forint saját tőke
Egy szolgáltató Kft. utolsó lezárt üzleti évi beszámolója pontosan 100 millió forint saját tőkét mutat. A hároméves átlagos adózott eredmény 120 millió forint, a példában szereplő tulajdonos üzletrésze pedig 60%.
| Összegek millió forintban | Általános képlettel | Saját tőke alapján |
| A 60%-os üzletrész számított értéke | 340 | 60 |
| A tulajdonos egyéb figyelembe veendő nettó vagyona | 700 | 700 |
| A tulajdonos teljes nettó vagyona a példában | 1 040 | 760 |
A képlet szerint a 120 millió forintos átlagnyereségből 800 millió forint hozamérték adódik. A saját tőkével súlyozva a teljes cég számított értéke 566,67 millió forint lenne, ennek 60%-a 340 millió. Az egyszerűsített módszerrel a 100 millió forintos saját tőke 60%-a, vagyis 60 millió forint kerülne a számításba.
A választási lehetőséghez a cég teljes, beszámoló szerinti saját tőkéjét kellene megnézni. A pontosan 100 millió forintos saját tőke is beleférne. Ebben a példában a választás döntené el, hogy a tulajdonos az egymilliárdos határ fölé vagy alá kerül. T/930., 15. § (9) bekezdés
3. Ugyanaz a 30%-os üzletrész, három különböző érték
Egy családi kereskedő Kft. saját tőkéje 360 millió forint, hároméves átlagos adózott eredménye 108 millió forint. A képlet alapján a teljes cég számított értéke 600 millió forint. A te 30%-os üzletrészed arányos értéke így 180 millió forint lenne, mielőtt megvizsgálnánk a kisebbségi értékcsökkentést.
Mindhárom változatban azzal számolunk, hogy a táblázatban szereplő üzletrészeken kívül sem neked, sem közeli hozzátartozóidnak nincs további közvetlen vagy közvetett részesedése a cégben.
| Tulajdonosi helyzet | A csökkentéshez figyelembe vett együttes hányad | Értékcsökkentés | A te 30%-os üzletrészed értéke |
| Közeli hozzátartozódnak nincs részesedése | 30% | 30% | 126 millió Ft |
| A házastársadnak 5%-os részesedése van | 35% | 25% | 135 millió Ft |
| A házastársadnak 20%-os részesedése van | 50% | 0% | 180 millió Ft |
A javaslat szerint 33% alatti hányadnál 30%-kal lehetne csökkenteni a részesedés számított értékét. Ha a vizsgált hányad eléri a 33%-ot, de 50% alatt marad, a csökkentés mértéke 25% lenne. A sáv megállapításához a közvetlen és közvetett tulajdoni hányad mellett a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók részesedését is figyelembe kellene venni. A táblázatban végig a te 30%-os üzletrészedet értékeljük. A házastársad hányada csak az alkalmazható értékcsökkentés mértékét befolyásolja. A csökkentés alapja mindhárom esetben a saját üzletrészed 180 millió forintos arányos értéke. Pontosan 50%-os együttes hányadnál már kiesne ez a lehetőség. T/930., 1. melléklet V. d) pont
Milyen adatok kellenének egy első becsléshez?
Kezdd az utolsó lezárt üzleti év beszámolója szerinti saját tőkével és az utolsó három lezárt üzleti év adózott eredményével. Ezek mellé írd össze a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadokat, valamint az ugyanabban a társaságban érintett közeli hozzátartozók részesedését. Az egymilliárdos határ vizsgálatához ezután vedd számba az egyéb figyelembe veendő magánvagyont és a javaslat szerint levonható tartozásokat is. T/930., 9. és 15. §, valamint 1. melléklet
Az általános képletnél a mérlegfordulónap után jóváhagyott vagy kifizetett osztalék is számíthatna. A javaslat alapján ennek összegével akkor lehetne csökkenteni a képletben használt saját tőkét, ha az osztalék összegét a legutóbbi lezárt üzleti év beszámolója szerinti saját tőke még tartalmazza. A fenti példák ilyen korrekció nélkül készültek. T/930., 1. melléklet IV. e) pont
A számított üzletrészérték egy adózási célra meghatározott összeg. A példában szereplő 920 millió forintból önmagában sem a lehetséges eladási árra, sem a tulajdonos rendelkezésére álló pénzre nem lehet következtetni. A sorozat harmadik részében azt nézzük meg, mi történne, ha a tulajdonos átlépné az egymilliárdos határt, és milyen adatokkal tudná alátámasztani a számítását.
A példák egyszerűsítettek, és további értékelési korrekciók nélkül készültek. A cikk előkészítésében mesterséges intelligencia is közreműködött.