Tegye fel a kezét, aki nem ébredt már szombat reggel hét órakor a szomszédjában felvisító flex hangjára, vagy nem ért úgy haza munka után, hogy fúrnak a mellette lévő lakásban! Véget vethet a sokunk pihenőidejét rémálommá változtató, hétvégi vagy estébe nyúló „maszekolásnak” és fusizásnak a Kormány egyik legújabb, nagy érdeklődésre számot tartó családpolitikát érintő rendelete.

Kevesebb kókler- és fusimunka?

A lakosság számára is jól érzékelhető építőipari feketemunka a mai napig széleskörű társadalmi jelenség, melyet teljesen megszüntetni annak ellenére is nehéz, hogy a kormány az idei évben a gazdaságfehérítés eddigi irányaiba jól illeszkedően a szürke-, és feketemunkát a munkaügyi ellenőrzések fókuszába helyezte. Nem csoda, hiszen az EU-ban Görögország után hazánkban a legjelentősebb a feketézés és a szürkefoglalkoztatás.
Bár a „maszek” munka első ránézésre olcsóbb, és gyorsabban is talál rá mestert az ember,  hosszú távon mégsem kifizetődő senkinek: sem a megrendelőnek, sem a szakágnak, sem pedig az államnak. Jellemző ugyanis a lakossági építőipari piacra -itt is elsősorban a felújításokra-, hogy a felfogadott szakember a munkahelyéről engedély nélkül elhozott eszközök, anyagok felhasználásával, akár szakképesítés nélkül dolgozik, így az elvégzett, sok esetben silány munkára garanciát vállalni nem tud, és nem is akar. További ismérve, hogy a maszekoló számlát nem ad a végzett tevékenységről, így bevételét nem is adózza le, mellyel nem csak az államkasszát rövidíti meg, hanem tisztességes, adófizető versenytársaira nézve árlehajtó hatást is gyakorol.

A támogatás egyik nem titkolt célja az építőipari ágazat fehérítése

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a héten jelentette be a Kossuth Rádióban a Kormány családtámogatási programjának újabb mérföldkövét, az otthonfelújítási támogatást, melyet az [518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról] című rendeletbe foglaltak.

A támogatás célja a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása és a hazai lakásállomány megújulásának ösztönzése mellett az építőipari ágazat fehérítése – írja a Magyar Közlönyben megjelent Kormányrendelet első paragrafusa.
A támogatás mértéke a felújítási költségek fele, mely felső határa hárommillió forint, így egy hatmillió forintos korszerűsítésbe úgy vághatnak bele a családok, hogy a felét az állam fizeti. A legalább egy gyermeket (aki a 12 hetes magzattól a 25 éves egyetemistáig lehet) nevelő családok megvásárolják a felújítási anyagokat és az installációjukhoz kapcsolódó szolgáltatásokat fele- fel arányban, saját megtakarított pénzükből, majd utólagosan annak  felét visszakapják az államtól adómentesen.
A kormány ezzel a családoknak nyújtott újabb támogatással ösztönzi a keresletet az építőipari, a feldolgozóipari és a kereskedelmi ágazatokban, csökkentve a munkanélküliséget és növelve az állami és önkormányzati adóbevételeket. Egy 6 millió forintos kimaxolt családi korszerűsítési projekt fele termék, fele szolgáltatás kell legyen, tehát a 3 millió forint értékű termékcsomag áfája cca 640 e Ft, mely költségvetési bevétel. A projektre jutó 3 millió forint értékű szolgáltatás – alanyi mentes mikrovállalkozást feltételezve – cca 4 havi munkát biztosít 1 szakember számára, aki adózási formától függően cca 200 e Ft és 480 e Ft volumenű adót és járulékot fizet majd meg az államnak végzett tevékenysége után. További kedvező hatás, ha van munkája, álláskeresési járadékot sem vesz igénybe.

Az építőipari generál nagyágyúk nem fognak lehajolni a morzsákért

Az otthonfelújítási programban a lakosság széles köre számára elérhető és megfizethető szolgáltatók továbbra is azok az önfoglalkoztató, legfeljebb 1-2 főt alakalmozó mikrovállalkozások lesznek, akiket érzékenyen érinthetnek cégekkel kötött szerződésállományukra nézve a szintén jövő év elejétől hatályba lépő KATA- szigorítások. (Lehetséges megoldásról előző blogbejegyzésemben írtam.)
A korszerűsítési program így a leleményesebb mesterek számára akár egy lehetséges új piaci szegmens megnyílását jelentheti, hiszen a KATA szigorítás – a hárommilliós plafon B2B ügyleteknél- nem vonatkozik a magánszemélyekkel kötött, B2C szerződésekre, így bátran, büntetőadó nélkül elvállalható egy családi ház 3 Mft-ot meghaladó felújítási munkája.

A támogatásról szóló rendelet 25 építési tevékenységet nevesít

  • fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
  • fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások
    • alkalmazását is,
    • az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
    • a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje,
    • párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
    • tető cseréje, felújítása, szigetelése,
    • égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
    • klímaberendezés beépítése, cseréje,
    • napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
    • belső tér felújítása, ideértve
    • a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását,
    • festését, tapétázását,
    • a galériaépítést,
    • a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
    • a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
    • a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
    • a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
    • a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség
    • (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
    • kerítés építése,
    • gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
    • terasz, loggia, erkély, előtető építése,
    • térburkolat készítése, cseréje,
    • télikert kiala