–
Az áfa adóalapjának csökkentése, annak elszámolása, bevallása, nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése során felmerülő feladatok az értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozónál
mohamed Hassan képe a Pixabay -en.
Az adóalap-csökkentését a vállalkozó önellenőrzés keretében tudja végrehajtani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy abban az időszakban kell a fizetendő adó utólagos csökkentését elszámolni, amely adómegállapítási időszakban a követelés eredetileg keletkezett. Az előző részben olvasható esettanulmányunkban ez a két elszámolási időszak 2016. novembere és decembere volt. A behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről kötelező értesíteni az egykori vevőt, ugyanakkor az eredeti számlát helyesbíteni, érvényteleníteni nem kell. Fontos tehát az üzleti partnert előzetesen írásbeli értesíteni, legfőképpen annak érdekében, hogy ő is el tudja számolni azt a fizetendő adót növelő tételként a saját önrevíziójában. Ide kattintva kérheti a mintalevelet.
Az önellenőrzés mellet, annak részeként a behajthatatlan követelés utólagosan elszámolni kívánó vállalkozónak -az áfabevallás keretében- nyilatkozatot kell tennie az alábbiakról:
- mi az oka a behajthatatlan követelésként történő elszámolásnak,
- az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról,
- az adóalap-csökkentés összegéről,
- a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről, adószámáról, valamint
- arról, hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára.
A NAV ide vonatkozó teljes tájékoztatóját itt olvashatja
Az önellenőrzési bevallás benyújtását követően számítani kell az adóhatóságtól további nyilatkozattételi felhívásra, melyben a vállalkozásnak be kell tudni mutatnia mindazon dokumentumokat, melyek szükségesek az önrevízió, az adóalap utólagos csökkentésének alátámasztásához, így különösképpen a következőkre lehet számítani kérdésként:
1) A vevővel szemben fennálló követelés más forrásból meg térült-e (volt-e követelésbiztosítás, bankgarancia, kezesség), nem került-e elengedésre?
2) Milyen intézkedéseket tett a vállalkozó az ügylet teljesítése során a behajthatatlanná válás elkerülése érdekében?
3) Küldött-e a vállalkozó ügyvédi felszólítást a számlabefogadó társaságnak? Amennyiben igen, csatolni kell az erre vonatkozó dokumentumokat, amennyiben nem, miért nem tette?
4) Kezdeményezett-e a vállalkozó fizetési meghagyásos eljárást a társaságnál? Amennyiben igen, csatolni kell az erre vonatkozó dokumentumokat, amennyiben nem, miért nem tette?
5) A fizetési meghagyásos eljárást követően kezdeményezett-e a vállalkozó végrehajtási eljárást a társaságnál? Amennyiben igen, csatolni kell az erre vonatkozó dokumentumokat, amennyiben nem, miért nem tette?
6) Követeléseire vonatkozóan tett-e a vállalkozó igénybejelentést a felszámoló felhívását követően? Amennyiben igen, csatolni kell az erre vonatkozó dokumentumokat, amennyiben nem, miért nem tette?
7) A felszámolási eljárást követően milyen tájékoztatást kapott a vállalkozó a felszámolótól a bejelentett követelésre vonatkozóan?
8) Tett-e intézkedéseket a vállalkozó a tulajdonosok mögöttes felelősségének érvényesítésére vonatkozóan? Amennyiben igen, csatolni kell az erre vonatkozó dokumentumokat, amennyiben nem, miért nem tette?
9) Tájékoztatta-e a vállalkozó vevőjét arra vonatkozóan, hogy a részére kibocsátott, és az önrevíziós nyilatkozaton megjelölt számlák tekintetében behajthatatlanság címén adóalap-csökkentést hajt végre? Amennyiben igen, csatolni kell az erre vonatkozó dokumentumokat, amennyiben nem, miért nem tette?
Amennyiben az 1.)-9.) pontokban jelölt dokumentumok, vagy azok hiánya tekintetében tett nyilatkozat az adóhatóság felhívására rendelkezésre bocsátásra kerülnek, és azt az adóhatóság rendben találja, az előzetesen az önrevíziós bevallás benyújtásával egyidejűleg adófolyószámlán jóváírt, a behajthatatlan követelésre eső fizetendő áfa csökkentés értéke a vállalkozó számára szabadon felhasználható: átvezethető más adónemre, következő időszak fizetendő áfája csökkenthető, vagy ha a törvényi előírásoknak megfelel, kiutaltatható.
A számvitelben pedig egyéb bevételként kell elszámolni a számviteli törvény 77. § (2) bekezdés c) pontja alapján, mely szerint egyéb bevételként kell elszámolni a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összeget.
Legutóbbi hozzászólások