Szerző: Orosz Réka
(6 percnyi olvasmány)
Markus Spiske képe a Pixabay -en
A koronavírus-járvány kitörése a vállalkozások és dolgozóik között fennálló munkajogi kapcsolatokra éppúgy, mint a vállalkozások működésére, működőképességére húsbavágó hatást fog gyakorolni jó néhány hónapon keresztül világszerte.
Az életbiztonságunkat is veszélyeztető pándémia következtében és a megelőzés érdekében a ó vállalkozások megoldásokat keresnek, hogy egyfelől dolgozóik egészségét megőrző intézkedéseket léptessenek életbe [maradj otthon= home office], másfelől minden eszközzel megóvják bevételeiket, a munkabéreket valamint a munkahelyeket a járványpusztítást követő időszakra is.
A Kormány COVID-19 vírus elleni védekezés részeként 2020. március 18-án a gazdasági élet széles spektrumára kiható jogszabályi rendelkezéseket léptetett hatályba.
Számtalan, a rendelettel nem érintett kérdés vár még megválaszolásra, így például azon dolgozók felmondási védelme, akiket hatósági karantén alá vontak, úgy mint az önkéntes karantént vállaló, vagy kiskorú gyermekével otthon maradni kényszerülő dolgozók bérezésének fenntartásának kérdései. Kötelezheti-e továbbá a munkáltató a dolgozóját, hogy akár törvényes, akár fizetetlen szabadságra menjen, ha a munkáltató vállalkozás a járványügyi helyzetben átmenetileg elvesztette bevételét, vagy akár ha annak veszélye áll fenn, hogy a vírus elterjed a munkahelyi közösségben?
A rendelet új munkaügyi szabályait, a home office munkavégzés gyakorlati kérdéseit, és a fizetés nélküli szabadság TB ellátásra gyakorolt hatásait tekintjük át most a rendelet szabályai közül át.
A Kormány 47/2020. (III. 18.) rendelete a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről az alábbi előírásokat tartalmazza a Munka Törvénykönyvének járványügyi módosításai vonatkozásában:
✅A vészhelyzet ideje alatt (és annak megszűnését követő 30 napig) a munkáltatók a munkaidő-beosztást az Mt. ide vonatkozó közlési szabályaitól eltérően is módosíthatják.
✅Lehetőségük van a munkáltatóknak az otthoni munkavégzést, valamint a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelni.
✅Ugyanakkor munkavállaló és a munkáltató e rendelettől, illetve az Mt. egyéb rendelkezéseitől közös megállapodással eltérhetnek.
Mit jelent mindez a munkáltató vállalkozók és dolgozóik napi munkaroutinja során?
✔A munkáltató a megállapodott munkaidő-beosztást az Mt. szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja.
Normál munkamenetben az Mt. szerint a munkáltató a megállapodott munkaidő-beosztást – ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merülne fel – a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával [4 nappal] korábban módosíthatja csak. Az Mt. tehát még a gazdálkodásban felmerülő előre nem látható körülmény esetén is megkövetelte, hogy a munkaidő beosztást a munkáltató legalább 96 órával korábban közölje a dolgozóval. Ha a munkáltató ezt mégsem tudta betartani, és pl. csak 24 órával korábban közölte az új munkaidő-beosztást, akkor köteles volt a dolgozónak rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot fizetni.
A Kormányrendelet alapján a Munkáltató jogszerűen utasíthatja akár néhány órával a tervezett munkakezdet előtt is a dolgozót munkavégzésre, aki köteles munkaköri feladatát ellátni, de ezért pótlék nem illeti meg a vészhelyzet fennálltáig és az azt követő 30 napig..
✔ A munkáltató dolgozója számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti.
Normál menetben távmunkavégzésre az Mt. alapján csak akkor van lehetőség, ha azt a felek a munkaszerződésben kifejezetten kikötötték és a munkaviszonyt távmunkavégzésre létesítették.
Az otthoni munkavégzésre [home-office] eddig abban az esetben volt lehetőség, ha a munkáltató biztosította annak az infrastrukturális feltételeit dolgozója számára, vagy megállapodott vele az otthoni munkavégzésről. A Kormányrendelet alapján a munkáltató már nem csak a lehetőséget adhatja meg az otthoni munkavégzésre, hanem jogszerűen el is rendelheti, hogy a dolgozó otthonról végezzen munkát. Ez az otthoni munkavégzés tekintetében azt is jelenti, hogy a vészhelyzet alatt nem érvényesül az otthoni munkavégzés időtartamának azon törvényi korlátja, miszerint az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.
Az otthoni munkavégzésnek szigorú feltételei vannak, így a dolgozó otthonában kialakított munkahelynek is meg kell felelnie az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételeknek. A munkáltatónak továbbra is bizonyítania kell, hogy az egészséges és biztonságos otthoni munkakörülmények meglétéről meggyőződött, a dolgozót munkavédelmi oktatásban részesítette, hiszen az itt bekövetkező balesetek is munkahelyi balesetnek minősülhetnek.
A jelen járványügyi helyzetben munkajogi szakjogászok álláspontja szerint az otthoni munkavégzési hely megfelelőssége vizsgálatára vonatkozó kötelezettségének a munkáltató helyszíni ellenőrzés nélkül is eleget tehet. A dolgozó lefotózhatja az otthoni munkavégzési helyét, annak alkalmasságának igazolására, egyúttal egy felelősségvállalási nyilatkozat is aláír, hogy a közölt adatok, fényképek megfelelnek a valóságnak.
A home office munkahelyet is magában foglaló helyiségrészt a dolgozó bocsátja rendelkezésre, az így kialakított munkahely csak huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben hozható létre. Így nem kerülhet kialakításra pl. pincében, garázsban, amennyiben ott a huzamos tartózkodáshoz szükséges feltételek nem biztosíthatóak.
Az otthoni munkavégzés olyan huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben kerülhet sor, amelynek minimális méretei legalább a következők: belmagassága minimálisan 2,5 m; alapterülete minimálisan 6,0 m2; légtérfogata minimálisan 15 m3.
Az itt elhelyezett monitoros berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a dolgozó számára.
A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét.
Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit..
✔ A dolgozó és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
Munkajogi szakjogászok a kormányrendelet legvitatottabb pontjának tartják jelenleg. A mondat nyelvtani jelentése szerint a felek majdnem minden Mt. rendelkezéstől szabadon eltérhetnek, vonatkozzon az a munkaidőre (akár a napi munkaidő korlátlan növelésére de akár csökkentésére is), munkabérre (annak korlátlan csökkentésére), kárfelelősségre, munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos rendelkezésekre (végkielégítésre jogosultság, felmondási idő, felmondási tilalmak stb.). A rendelkezés korlátlan lehetőségeket nyújt a munkáltatóknak a már fennálló munkaviszonyok tekintetében is, ha a dolgozó is aláírja az adott megállapodást.
Elrendelhető-e egyoldalúan, munkáltató részéről fizetés nélküli szabadság?
A fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem rendelhet el egyoldalúan, az vagy a munkavállaló kérelmére, vagy a munkáltató és a dolgozó között létrejött megállapodás alapján jogszerű.
A fizetés nélküli szabadság milyen hatással van a dolgozó társadalombiztosítási ellátásaira, jár-e orvosi ellátás vagy táppénz?
A Tbj. törvény szerint a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás, néhány esetet kivéve, mint pl. csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás jár, illetve ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.
Ezen túlmenően a Tbj. törvény szerint akkor is szünetel a biztosítás, ha a munkavégzési kötelezettség alól mentesítést kap a dolgozó, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történik.
Azért lényeges annak ismerete, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel-e a biztosítás, mert ameddig tart, addig nem vehetőek igénybe sem a pénzbeni sem a természetbeni társadalombiztosítási ellátások.
Ha tehát a dolgozó nem a Tbj. törvényben kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor a biztosítása szünetel, tehát nem jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybe vételére.
Gyakran hallani azt, hogy a dolgozó a biztosítás szünetelésének kezdő napjától egy bizonyos ideig (30 vagy 45 napig) még jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira. A fizetés nélküli szabadság esetén azonban nem ez a helyzet.
Az Eb törvény rendelkezik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatás (mint fogászat, kórházi ellátás, házi orvosi ellátás) igénybevételére való jogosultság a dolgozó részére a biztosítási jogviszonynak (pl munkaviszony) megszűnését követően még egy bizonyos ideig fennáll, ezt nevezzük passzív jogon való jogosultságnak. Így, ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn. Ez a szabály azonban az Ebtv. rendelkezései alapján a biztosítás szünetelése, a fizetés nélküli szabadság esetén nem alkalmazható.
Tehát ha a dolgozó olyan okból vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, amelyet a Tbj. törvény nem határoz meg kivételként (GYED vagy GYES folyósítása), akkor a dolgozónak nem vehet igénybe egészségügyi szolgáltatásokat fizetés nélküli szabadság kezdő napjától kezdőden annak fennállta idején.
Mivel a fizetési szabadságát töltő dolgozó nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék fizetését az adóhatóságnál kell kezdeményezni. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetetlen szabadság első napjától kell megfizetni, azzal, hogy 15 napon belül kell bejelentkezni az adóhatósághoz a járulékfizetés céljából. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől 7.710,- Ft (257,- Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.
Legutóbbi hozzászólások