Behajthatatlan követelés áfája – első körös checklista (1. rész)
(Gerd Altmann képe a Pixabay -en)
Szerző: Orosz Réka
Lektorálta: Dr Teszéri-Rácz Ildikó
Nemrégiben vettem át egy ingatlanbérbeadással foglalkozó társaságot. Az előző kolléganő -segítségül az induláshoz – küldött is egy hozzávetőlegesen jó nyitó állományt, hogy elkezdhessünk dolgozni. A vevőanalitika értékeinek rögzítése során mindjárt szemet is szúrt két számla adata: egyrészt a 2016-os teljesítési és lejárati dátum, másrészt a vevő elnevezése mögötti „f.a.” toldat. Szöget ütött a fejembe, hogy alaposabban körbejárom a követelés keletkezésének, és rövidnek nem mondható utóéletének nyilvános céginformációkból lekérhető körülményeit. Megpróbálom, hátha meg tudom spórolni legalább a számlák áfatartalmát, mivel az ügyfél áfa szempontjából általános adózónak minősül, és a bérbeadásra egyébként adókötelessé tételt választott.
Mindjárt elsőre azt vettem górcső alá, hogy az analitikában szereplő két számlakövetelés megfelel-e a behajthatatlan követelés áfatörvényben meghatározott fogalmának.
A NAV ide vonatkozó teljes tájékoztatóját itt olvashatja
Az áttanulmányozott iratok szerint a megtörtént gazdasági esemény egy-egy havi bérleti díj kiszámlázása (bérleti szerződés alapján), így egyértelműen ✅szolgáltatásnyújtás alapján keletkeztek.
Mivel a bérlő nem fizette ki lejáratukkor a két számlát, és más egyéb módon sem rendezte tartozását azóta sem, és menet közben felszámolási eljárás indult ellene, idővel behajthatatlanná vált.
A két számla alapján fennálló követelés azért behajthatatlan az áfatörvényben meghatározott definíció szerint is, mert 2 év napjainkra eltelt a felszámolás kezdő időpontja [2017 szeptembere] óta, és a követelésre 💰 nincs és nem is lesz fedezet, a számlákat a felszámoló sem tudja kifizetni az értékesített vagyonból.
A fedezetlenségről ügyfelem jelenleg nem rendelkezik a felszámoló által kiadott írásbeli igazolással, így első feladatom, hogy rövid határidővel beszerezzem azt. Ide kattintva kérheti a mintalevelet. Előzetes telefoni érdeklődésünkkor a felszámoló annyit mondott, hogy ne ringassuk magunkat nagy kalandokba, mert úgysem sikerül majd az adóalap utólagos csökkentésére irányuló önrevízió. Fő az optimizmus, a szakértelem és a metsző gúny.
Amikorra minden anyag összeáll az önrevízió benyújtásához, össze kell rendeznem az áfa nyilvántartást [más néven áfa analitikát]: ✅A követelésként fennálló ellenérték általános forgalmi adót is tartalmazó összegét [és még sok más adatot] ügyfelem részére felvezetem az áfa nyilvántartásba – a későbbiekben benyújtandó, 2016-os áfabevallásainak önrevíziójának módosított alapnyilvántartásaként, és rögzítem az alábbiakat (na jó, kilistázom az ERP-ből):
- számlák sorszámát,
- számlák befogadójának adatait (név, székhely, adószám),
- számlák szerinti teljesítés időpontokat,
- számlák nettó értékét,
- számlákban szereplő ÁFA-kulcsot,
- számlák ÁFA-tartalmát,
- számlák bruttó összegét,
- összegző rovatokat az oszlopok alatt (vagyis az összes nettó érték, az összes ÁFA-tartalom, az összes bruttó érték mindenképpen meg kell, hogy legyen).
✅ Fontos az is, hogy a konkrét ügyben a szóban forgó számlák ellenértékének fizetési határideje óta több mint egy év eltelt.
Második lépésként azt vizsgáltam meg, hogy megfelel-e az ügyfelem azoknak az áfa-törvénybeli feltételeknek, melyeket az adóalap-csökkentéssel összefüggésben határoztak meg:
🔗 Ügyfelem és a volt bérlője világ életükben egymástól független felek voltak, mert
- egymás viszonylatában NEM kapcsolt vállalkozások [a társasági adótörvény fogalmai szerint];
- közöttük névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony NEM áll fenn;
- közöttük az egyik fél a másik félnek NEM vezető tisztségviselője vagy NEM felügyelőbizottsági tagja;
- közöttük munkaviszony vagy azzal egyenértékű jogviszony NEM áll fenn;
- NEM egymás közeli hozzátartozói, vagy az előbbiekben meghatározottak NEM közeli hozzátartozója.
✒📋 Ügyfelem értesíteni fogja záros határidőn belül volt bérlőjét – még az önrevízió előtt és írásban – arról a feltett szándékáról, miszerint a korabeli áfa adóalapját utólag csökkenteni kívánja. Ennélfogva – ügyfelem értesítése alapján – a volt bérlőnek is ekként kell eljárnia, azaz önrevízióval a korabeli áfa adóalapját növelnie kell. A levelet előkészítettem, megszövegeztem, amint beérkezik a felszámoló fedezetlenségi nyilatkozata, azon nyomban küldi is ki ügyfelem. [Következő cikkemben részletesebben írok róla, mintát is küldök, ha igény van rá.]
📌Feltételként szabott, hogy ügyfelem a korabeli, 2016-os bevallás benyújtásának időpontjában nem állhatott csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, ezt könnyen ellenőrizni is tudtam.
📬A „Holland levélként” elhíresült értesítő (egyfajta tájékoztatás arról, hogy a vevő fél valószínűleg adócsaló) az adóhatóság egyik eszköze az áfa csalás elleni küzdelemben. Ez a figyelmeztető levél a becsületes adózói kör támogatására került be a régi adózás rendjébe [Art. 97. § (3a) bekezdés], és fő célja az adócsalásban résztvevő partnerek kiszűrése. 2016-tól már működő eszköz volt, ennek vizsgálata ügyfelem tárhelyének archívumában, illetve az adóhatóság felé írt tájékozódó levél keretében lehetséges.
🏛 Az új adózás rendjéről szóló törvényben „AZ ÁLLAMI ADÓ- ÉS VÁMHATÓSÁG ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK” között található ma a lehetőség: 267. § * [Tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről]
“(1) Ha az adóhatóság az ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel állapította meg, azt az érintettek tudomására hozza.”
A feltétel, hogy ügyfelem kapott-e a két számla teljesítésének időpontjáig [2016 év vége] a NAV-tól a bérlője kockázatosságára felhívó figyelmeztetést, vizsgálandó körülmény, már csak azért is, mert akkoriban bőven elegendő volt a gyanú az adócsalásra, nem kellett jogerős döntésnek lennie hozzá, mint napjainkban.
Szintén megvizsgáltam a bérlőt is arra az időpontra, amikor a két számla keletkezett, ennek alapján a bérlő sem állt csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, továbbá adószáma még a jelenlegi cégkivonatában is érvényes.
Kérdéses még továbbá, hogy a bérlő a két számla teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben szerepel-e a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában.
Ezt az adóhatóság honlapjáról kérdeztem le.
„A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EZEN A FELÜLETEN JELENÍTI MEG A 2015. JANUÁR 1-JÉTŐL KÖZZÉTETT NAGY ÖSSZEGŰ ADÓHIÁNNYAL RENDELKEZŐ ADÓZÓK ADATBÁZISÁT. EZ AZ ADATBÁZIS AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 77. § (7) BEKEZDÉS E) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT FELTÉTEL TELJESÜLÉSÉNEK ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁL.”
A keresés a bérlő adószámára nem hozott eredményt.
A folytatásban az önrevízió alátámasztásául szolgáló dokumentumokat mutatom be, valamint elérhetővé teszem a levelet, melyet a vevőnek szánunk ügyfelemmel.
Legutóbbi hozzászólások